agymax

Kedves gyerekek! 

Ma megtanuljuk, hogy mi nem menő dolog, ugyanis azt tapasztaltam, hogy néhányan teljesen hülyét csináltok magatokból embertársaitok szeme láttára.

Tehát, nem menő büdös szájjal dolgozni menni. Sőt, úgy egyáltalán sehova. De, ha ezt még tetézi a rohadó belű delikvens azzal, hogy suttogva beszél, ezzel ösztönözve a jóhiszemű kétlábút, hogy közelebb hajoljon, na, azzal már önként jelentkezik egy tüzes vassal történő invazív ánusz-izgatásra.

Nem menő továbbá repülőn fingani, kivéve, ha turbulencia van. Akkor be is szarhatsz. Nem baj.

Nem menő úgy rejszolni a nappalidban a zsebeden keresztül, hogy a szomszédok belátnak, röhögnek és feltesznek a Youtube-ra. Öld meg magad, innen nincs visszaút.

És kispajtások, ma már egyáltalán nem menő rovarkodni azzal, hogy mennyit tudsz inni. Az ovinak vége.

Íme a mai ajánlatom ínyenceknek:

  Sport, kaja, zene, nő. Ilyen sorrendben.

Kedves Gyerekek!

Mai harmadik, jubileumi epizódunkban egy érdekes témát fogunk boncolgatni. Kezdésnek egy életből kiragadott példával illusztrálnám miről is van szó. Kezdődjék a mese:

Két ifjú szerelemes egy nyári napon örök hűséget esküszik egymásnak, pár hónap múlva már jön is a kis utód egy üvöltő kisbaba képében. Apuka a házasság előtt azt hitte, hogy egszisztenciálisan minden adott a családalapításhoz, de rövid úton rájött, hogy tévedett, és a szaros minimálbérből nem igazán futja minden nap tiszta Pampers-re. A munka szar, a gyerek sír, az asszony nem akar dugni, a Suzukiba is kellene egy új karburátor. Emberünk ahelyett , hogy beújítana egy jó kis szeretőt magának, elindul a magyarok által nagyon jól ismert lejtőn, aminek sebesen közeledik a vége. Lemegy a kocsmába egy italra. Ott új barátokra lel, és azt hihetnénk minden jóra fordul. De nem. Ez pont olyan, mint amikor haldokolsz, előbb jobban leszel kicsit, aztán hirtelen nem. Szóval hősünk a kocsmában iszogat egyre gyakrabban, s egyik nap meglátja a sarokban azt a villogó csodát, ami leginkább egy üzbég kamionsofőr űrjátékára hasonlít. A pénznyerő automatát. Izibe előkerülnek a 100forintos érmék, jön a menetrendszerű első nyeremény és a sikerélmeny. Most megint azt hihetnénk, hogy innentől kacsalábon forog a Suzuki, de nem. Nem véletlenül hívják azt pénznyerő automatának, ugyanis az ATMel ellentétben itt általában a gép nyer. A fásult apuka, szánalmas és megtört, havonta elveszti a pénzét, elkezdi verni a gyereket és az asszonyt, kirúgjak a munkahelyéről, részegen összetöri a Suzukit, végül karácsonykor a Dunába ugrik…Happy End?

Tehát gyerekek, foglaljuk össze, amit tanultunk: A játékszenvedély és az alkoholizmus rossz dolog, értem? Nem szabad csinálni. Kivéve, ha betartjátok az alant lévő szabályt.

- Ha mindig nyersz, akkor azt senki nem hívja jatékszenvedélynek. Tehát, nem játszani kell, hanem nyerni.

- Ha nem költöd el az összes pénzed alkoholra, akkor nem alkoholista vagy, hanem részeg.

odamész, célzol, lősz, nyúzol, sütsz. mangóval és spárgával tálalva. jó étvágyat.

lali bácsi, alig hogy világra szartalak máris munkaidőben blogolsz... ezt így folytatod előkerül a faszkorbács. na, ma is letettem valamit az asztalra, egészen pontosan egy vaníliapudingos fánkot, ezen felül lepaktáltam az ördöggel, de erről majd máskor. hatalmas dilemmában vagyunk, hogy hétvégén ismét itt a kecskepicsa mögötti boz-ban (bergen op zoom) borzoljuk a kedélyeket félrészegen vagy csapjunk a lecsóba és irány megbüntetni amszterdamot...

Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy egyszerű gyermek, aki megkérdezte sokat látott nagybátyját arról a dologrol, ami napok óta foglalkoztatta:

- Tibi bácsi, minden nő hülye?

Erre a nagybácsi lassan, bajszát pödörgetve elkezdte mesélni a nagy igazságot, saját életéből vett színes emlékek csokrával alátámasztva, s csak mondta és mondta és mondta. A szegény gyermek, egyszerű lévén, nem tudott ilyen hosszan koncentrálni, ezért megkérte Tibi bácsit, hogy röviden foglalja össze, miről is beszélt órákon át.

- Tibi bácsi, minden nő hülye? - hangzott el újfent a gyermeki kiváncsiság eme csírája.

A nagybácsi sóhajtott egyet, s azt válaszolta mély ráncokba gyűjtött életbölcsességével:

- Igen, te kis pöcs, de erre magadnak kell rájönnod.

Elérkezett a hatalmas múltra visszatekintő termékbemutató sorozat első jubileumi része. Fogyasszátok szeretettel.

Mai kiszemelt tárgyunk nem más mint egy általunk frissen felfedezett sörmárka. Nem lehet egy régi, évszázados hagyományokkal rendelkező malátaszörp, mivel a cimkén az áll: "Since 2006" (Na jó, ha utánajártok látni fogjátok, hogy igazából 1980 óta főzik). Sebaj, friss és üde termék, származási helye Belgium törökökkel átitatott országa.

Amit tudni kell: Ez egy barna sör. Tehát édes. Nagyon. És az íze sem túl jó. Viszont üt, mint a buszkerék. Nem viccelek. Hengeres testem van, szóval bírom a gyűrődést, de 2 ilyen cuccot benyomva, eléggé bekészülsz. (Pupákoknak közlöm, hogy ez itt nem egy Borsodi, ez itten 11%-os cucc.)

Figyelmeztetés: A Tequila és a Kasteel sör együtt igazán hamis barátok, és nagyon könnyen megzavarják a kognitív funkcióidat. Aztán másnap magyarázkodhatsz, hogy miért kergetted a kecskéket letolt gatyával a flamand lankákon.

Íme:

Gyerekek, üljetek le, vegyétek elő a füzetet, tollat, mert ma egy kedves témát boncolgatunk, ez pedig nem más mint a férfisirás. Meg fogjuk tanulni, mikor lehet és mikor nem. Tulajdonképpen a legtöbb esetben nem lehet. Mert szánalmas. Nagyon.

Történt a minap, hogy egy kedves munkatársam úgy ébredt reggel, hogy fájt a lába. Ez tényleg szörnyű. Éppen azt álmodod, hogy egy ébenfekete fej mozog ütemesen derékmagasságban előtted térdelve , és hirtelen arra riadsz fel, hogy fáj a lábad. Pocsék, ez már csak egy szar nap lehet. Ilyenkor az embernek egyetlen dolga van: visszafekszik az ágyba, magára ülteti a barátnőjét és hátradől. De a kedves munkatárs hős akart lenni, ezért összeszedte ingoványos rovartestét, majd beült a kocsiba és elkezdett sírni…nincs annál szánalmasabb, amikor egy 27 éves férfi(?) elkezdi morzsolgatni a könnyeket a szeme sarkábol…ez egyáltalán nem Charles Bronson-os. Lecke 1: Nem sirok, ha fáj a lábam.

Tulajdonképpen soha nem sírunk. Itt a mantra, hogy veletek ne történhessen meg, hogy egy blogon röhögjenek rajtatok.

Tehát: “Nem sírok ha fáj valamim vagy beteg vagyok ,ha neadjisten kidob a csajom, ha kirugnak a munkábol vagy minden pénzem eljátszom. Nem nem soha." Ezt minden reggel fogmosás előtt.

Sírni csak akkor szabad, ha levágjak a farkad egy bozotvágó késsel. Akkor zokoghatsz hangosan.

Tisztelt Világegyetem! Hello World!

Ezennel tudtodra adom a létezésemet. Agymax blogjának társszerzőjeként megmutatom nektek, hogy kellően szofisztikált szókincs hiányában is lehet értelem nélküli betűhalmazokat a monitorra helyezni.

Szia Anyu! Nézd benne vagyok az internetben!!!Elértem, ami az álmom, ti meg azt hajtogattátok, hogy menjek orvosnak…az idő engem igazolt. Most még csak ketten olvassák ezt, de a távlati tervekben szerepel, hogy ezt feltornázzuk 3-ra, sőt, akár 4-re.

Készülj Hollandia, te esőtol mocskos, törökkel teli vidék…MEGÉRKEZTEM!!!

szeretnék egy olyan biomechanikus légycsapót, amivel

1. az összes hülyét körülöttem teleportálhatom egy gyorsan olvadó jéghegyre,

2. minden ananászt almává változtathatok,

3. vissza tudnám varázsolni a pincérnőket a görög étterembe, aholis átvették a hatalmat a török hímnemű pincérek.

egyébiránt elgondolkodtató, hogy soha nem volt házisünöm és nem is szeretném ha lenne, ma is egy tipikusan agyunalmas napnak voltam szem- és fültanúja, dolgoztam, edzettem, ettem, átmeneti élettársamat hallgattam. sokat beszél. pl megítélésem szerint az, hogy beülsz a wc-re és ő az ajtó előtt állva beszél hozzád, nem teljesen normális dolog. picit megnehezíti az ember társadalomba való beilleszkedését. és ami még rosszabb, az emésztésemet is...

a tegnapi este folyamán lali barátommal megalapítottuk első közös zenekarunkat. "abandon all mole" néven fogunk bevonulni a zenetörténelembe. kicsit be is csiccsentettünk. ha jól emlékszem. ja meglátogattuk brugge-t és antwerpen-t, pont ugyanolyan unalmas városok, mint az összes többi. de legalább vizipipázhattam egyet. egyébként a pingvinek állva alszanak?

kitaláltam a tutit. ha blogot írok, nem kell naponta 23 e-mailt szétküldenem a testi-lelki állapotom részletezésével. halálosan érdekfeszítő lesz ez a blog, néha annyira izgalmas, hogy engem is felemészt a kíváncsiság. még az is lehet, hogy teszek fel képeket. természetesen csak és kizárólag vemhes zebrát megtámadó legyekről készült képeket. néha akár komoly dolgokról is írhatok, de erre kicsi az esély. ismertek.