Most, hogy mar fáccsén is vagyunk, megállíthatatlanul elindulunk a hírnév útján. Persze nem így lesz, de reménykedni lehet, ha már azt megállapítottuk, hogy pénzt kurvára nem lehet ezzel keresni. Most komolyan, az milyen, hogy mi itt görnyedünk a gép előtt, hogy a kedvetekre tegyünk, ahelyett, hogy a nyári 13 fokos kánikulában piknikeznénk a holland esőben. Ti meg néhanapján idekeveredtek és eltöltötök pár percet az olvasgatással, aztán továbbálltok, sőt néhányan még új bejegyzéseket követeltek, megjegyzéseket tesztek a rendszertelen tartalomfrissítésre. Nos, akkor kérlek basszátok meg magatokat. Nem vagyunk mi időből.
Mint a cím is jelzi, ez nem egy koherens történet lesz, hanem több részletben fogok felépíteni egy bejegyzést. Lassan eljön a számvetés ideje, mert egy korszak lezárul életemben, de nem mondhatnám, hogy morzsolgatom a könnycseppeket a szemem sarkából. Történt ugyanis, hogy a melónak, ami kirepített ide hamarosan vége szakad. Ez nem feltétlenül jelenti azonalli távozásomat Hollandiából, de azért elég jó esélyek vannak rá, hogy a következő évet nem itt töltöm.
Amit kellett láttam, amit akartam megcsináltam, meg sok mindent sajnos nem, de azt hiszem ideje továbbállni és valahol máshol is bekerülni a köztudatba. Sok ötletem nincs, hogy hova kéne menni, vagyis ötlet az van dögivel, egyik hülyébb és megvalósíthatatlanabb, mint a másik. Vannak olyan területei a világnak, ahova tudom, hogy nem is akarok menni, ez szerencsére leszűkíti valamennyire a választási lehetőséget. Természetesen a legnagyobb probléma, hogy nem vagyok milliomos eléggé, ezért sajnos munkát is kell ott találnom ahova megyek. Faszkivan ezzel is.
Nyár közepe van és kurva szar az idő, tegnap igazi monszun is volt, elmosta a várost, de legalább ma 13 fok van. Meg kéne szavaztatni, hogy hová költözzek, ha nem felejtem el, akkor nemsokára lehet majd szavazni. Amúgy persze a munkahelyelhagyás címén a kedves anyacég hozza a szokásos formáját. Ilyen dolgokat, hogy szerződésben foglalt felmondási idő teljesen figyelmen kívül próbáltak hagyni. Küldtek papírt, hogy akkor közösen váljunk el egymástól, kicsit lerövidített fizetett periódussal, meg hogy nem tartozunk egymásnak semmivel. Na, ezt kinyomtattam és aztán széttéptem. Lusta voltam a darabokat bescannelni és visszaküldeni nekik, pedig azt kellett volna. Mindenesetre felhívtuk a kedves figyelmüket a szerződésben foglaltakra, és most várunk az új papírra. Persze várhatunk, mert általában 1 hét az átfutási ideje a legegyszerűbb kérdésnek is, mivel már minden ki van outsourcolva Indiába meg Romániába. Nyilván olcsóbb, de szarabb is a minőség.
Ha van irreálisan jól fizető munkaajánlatotok, kommentekben jelezzétek. Amúgy az elmúl 3-4 év jól eltelt, kurva sok helyen voltam, van valami bejegyzésem róla tavalyról, nem linkelem keresd meg, önkiszolgáló blog. Majd még jelentkezem.
a ti véleményetek: