agymax

leszögezném, hogy az ősemberek sokkal érdekesebbek, mint ahogyan azt az iskolában bemutatják. eleve az iskolában próbálnak mindent unalmasnak és szürkének beállítani, nehogy a gyereket hirtelen érdekelni kezdje valami és kérdéseket tegyen fel a kis pöcs. én kifejezetten szeretem a történelmet és ebből csak két olyan rész van, ami nem mozgatta meg a fantáziámat ez pedig az ősemberek és a világháborúk. az előbbiért egyértelműen a tankönyvet és az oktatást hibáztatom, mert magamat soha nem okolom semmiért (hiszen tökéletes vagyok) és akkor meg ki mást lehetne még? a szemcsés, gagyi fényképek az alig kivehető barlangrajzokról, az érdektelen leírások a könyvben nem igazán keltették fel az érdeklődésem. na ez a 20 éven át tartó szemlélet változott meg fél nap alatt, mikor a valóságban is találkoztam az említett rajzokkal az altamira és a cuevas del castillo nevet viselő barlangokban.

altamira ma már nem látogatható, mert a sok büdösszájú turista telelihegte és ez nem tett éppen jót neki, ezért most csak régészek és mélyen dekoltált hölgyek (a joker kártya az élethez) látogathatják. helyette persze felépítettek egy tökéletes másolatot, mert igény az vóna rá. egy szupermodern múzeumot is rittyentettek köré, érintőképernyőkkel, videókkal meg egy csomó érdekes dologgal és mindössze egy hibát vétettek: több diákcsoportot is beengedtek, amíg ott voltunk. szerencsére a barlangreplikába mindig csak egy meghatározott számú embert engednek be, így próbáltunk egy nyugdíjascsoporthoz csapódni – még mindig jobb, mint a kis vérengző gyilkos fenevadak (a.k.a. gyerekek). azt meg kell mondanom, hogy lakhelyet elég jól tudtak választani (oké, ott volt barlang szóval nem nagyon választhattak mást), a kilátás gyönyörű – egy kis tenger, egy kis erdő, egy kis mező. én is szívesen építeném ide a palotámat.

térjünk rá az ősgraffitire. sajnos el kell ismernem, hogy én ma papírra sem tudnám lerajzolni azt, amit köbüki firkált egy barlang plafonjára ujjal valami trugyiból, amit vízzel kevert porokból hozott össze. mondjuk tény, hogy gyakorolni volt ideje. eleve hogy a tökömbe csináltak olyan „festéket” ami a folyamatosan nedves kőfalon már 20.000 éve nem kopott le, sőt még a színét is megőrizte – hiszen ezek többféle színű rajzok. gondolom ő nem agyalt azon, hogy ez vajon hány ezer évig marad ott, csak ilyenre sikerült, de akkor is. aztán volt egy másik technikájuk is, mert ez gondolom egy idő után unalmassá vált, mégpedig odarakták az egyik kezüket a falra és a másik tenyerükből festéket fújtak rá (festék spray).

megállapítottam tudományos módszereimmel, hogy vagy nekem van extrém kicsi kezem vagy nekik volt kurva nagy. valószínűleg mindkettő egyébként, de nem szkandereztem volna velük az tuti. ami pedig a legdurvább, hogy opportunista módon kihasználva a falon található természetes mintákat, kiegészítették azokat, így hozva létre ábrákat. egy repedésvonal képezi mondjuk a bivaly gerincét és szarvát, egy másik a hasvonalát, a többit pedig hozzáfestették.

ez utóbbi kettőre (kéz-tagelés és improvizációs gyakorlatok) inkább a másik barlangban látni példákat, ráadásul ott az eredetieket. a cuevas del castillo nem egy barlang, hanem rögtön kettő és mindkettő látogatható. van egyébként még jónéhány barlang a környéken, de ezt ajánlotta leginkább az útikönyv. miután valamikor 1880 környékén egy apa-lánya kombó rátalált az altamirára (alta = fent, mira = nézd, és ennyiért már meg is kaphatnám a spanyol alapfokúmat muchas gracias) durva barlangkeresési láz indult be a környéken és találtak is vagy ötvenet. ezek feltárása a mai napig tart, a fent említett kéznyomos barlangban is aktív ásatásokon kell átlépdelni pedig nagyjából 90 éve tart a munka. mivel több ezer évig éltek egyes barlangokban emberek és az átlagos életkor kb 20 év volt, ki lehet számolni háy generációnyi cucc maradt fent. altamirában például az ásatások alapján éltek kb 19ezer éve aztán 18ezer éve medvék lakták majd 15ezer éve szintén emberek lakták. így rengeteg különböző korú és rendeltetésű szerszám és egyéb vágykeltő eszköz kerül elő a mintegy 600 rajz és 1500 karcolat mellett.

ennyi mára a felvilágosítás, megint okosabbak lettetek egy kicsit. nincs mit.