agymax

Kedves Gyerekek!

A mai lecke a kedvenc témámat fogja körbeölelni, mégpedig a repülést. Mivel, ugye, az embernek nincsenek szárnyai, ezért gépeket vesz igénybe, hogy ezen utazási formát használhassa. Repülni jó dolog. Látod alattad a földeket, városokat. Érzed, ahogy az erőhatások játszanak a testeddel, minden szép.

De! Van ám egy indián közmodás: "Ami egyszer felment, az le is fog jönni." Le is jön, vagy le is esik. Bizony, gyerekek, néha le is esik. Nagyon. Túl lehet élni, ha nagyon szerencsés vagy, de most nézzük az esélyeket. Ugye, amíg nem látunk igazi repülőgép zuhanást, addig a filmekből tájékozódunk, ahol a fizika inkább a forgatókönyvíró szerint alakul, nem pedig a természet törvényei alapján. Tessék felmenni a Youtube-ra és beírni a keresőbe: plane crash. Van egy-két tanulságos videó.

Lássuk, valójában mi történik: Mivel a repülőt olyan anyagból gyártják, ami köztudottan nehezebb a levegőnél, nem hagyatkozhatunk a lebegés hatékonyságára. Ergo, nem tehetünk mást, minthogy a sebességre és aerodinamikára hagyatkozunk. Nem vagyok fizikus, tessék utánajárni, hogy pontosan mi is az a Bernoulli-elv. Most akkor gondolj bele, hogy egy közepes méretű utasszállító átlagosan 6-700km/órás sebességgel halad. Aztán hirtelen gondol egyet és nyílegyenesen elkezd a föld felé zuhanni. Felgyorsul majdnem 1 mach-ra, aztán becsapódik. Ekkor kb. 250G ellenhatás éri a delikvenst, aki ezt a járatot választotta. Tehát az agyad az orrodon át kirepülne, ha épp nem azzal lenne elfoglalva a tested, hogy beleolvadjon az előtted ülő 80 emberbe - székestől, csomagostól, Sudoku füzetestől. Na, ezt nem szokták túlélni.

De ne szaladjunk ennyire előre. Vegyük sorba, mi történhet menet közben:

Felszállás: Már felszállás közben akadhat galiba. Volt rá példa, hogy leesett az egyik hajtómű, egy madár keresztülhaladt az egyik motoron, esetleg valami más. A lényeg, hogy a legtöbb nagyvárosi reptér esetében a kifutópálya vége után nem mezők vannak, hanem mondjuk: házak, betonkerítés, autópálya, szakadék, hegy. Ezekbe a dolgokba csapódhatsz bele, ha a gépet nem sikerül felemelni ügyesen. Ilyenkor teljes tolóerővel, kb. 300-350km/órával igyekszel. Légzsáknak maximum az előtted ülő segge szolgál. Fincsi.

Irányba állás: Hát igen, nem várhatod el, hogy az útvonal egyenes legyen kifutótól kifutóig. Néha a levegőben bizony kanyarodni kell. Ha ilyenkor vagy még előtte valami gebasz volt a szárnyakkal, akkor bizony megeshet, hogy átfordul a gép, esetleg féloldalasan repül, belepréselődsz az ülésbe. Ez sokáig tarthatatlan, általában ilyenkor átesik a gép és gravitáció karjaiba ölel. Megeshet, hogy sikerül egy ilyenből minimális kárral kihozni a gépet, de inkább nem, ugyanis az utasszállító gépek nem igazán lettek 45°-nál nagyobb dőlésre tervezve és megeshet, hogy egy két fontosabb alkatrész (pl. farok) csak úgy leszakad az erőhatások miatt. Ilyenkor elkezdesz zuhanni:irányított zuhanásnál a gép nagyjából vízszintesen halad, csak túl gyorsan süllyed. Ha így csapódik be, akkor van esély a túlélésre, főleg ha hassal sikerül letenni a gépet. Ilyen esetekben a sebesség is 200-400km/óra között mozog, mert ugye alacsonyabban nagyobb a légsűrűség és ugyanakkora tolóerővel, vagy anélkül, lelassul a fémkoporsó. Egy másik eset, ha nagyjából vízszintes a gép, de pörög-forog, és nem hassal, hanem a tetejével a föld felé, esetleg oldalasan érkezel meg az anyaföldre. Na, ez nem jó. Főleg annak nem aki az ablak mellett ül. Nem azért, mert fáj, hanem mert látja mi fog történi. Te a folyosóülésen épp a gatyád szarod tele.

Utazómagasság: Amikor a pilóta bejelenti, hogy elértétek a biztonságos utazómagasságot, akkor kicsit megnyugodhatsz. (Bár megkérdezhetnéd, hogy: Miért, bazmeg, eddig veszélyben voltunk???) A balesetek nagyon kis százaléka történik itt. Általában az autópilóta irányít, a pilóta kávézik és megkívánja a stewardess-t. Akkor vagy szarban, ha egy légiirányító elalszik, valamint a rendszerrel is baj van, mert sajnos nem csak 1 gép van egyszerre a levegőben. Most komolyan, ki gondolná, hogy a kurva nagy égen két repülő összeütközhet? Senki. De mégis megtörtént. De ez a legjobb eset, mert gondolj bele, épp a Toblerone-t eszed, és az ablakon kinézve meglátsz egy másik repülőt, ami közeledik. Épp eljut hozzád a gondolat, aztán a következő dolog ami átvillan az agyadon, az egy 80 tonnás légicsoda.

Ereszkedés: Ez lehet persze felszállásnál is, de akkor nem lenne ilyen szép keretes szerkezetű a blogbejegyzésem. Szóval, gondolj bele, hogy a gépen kb. 100000 csavar van, ami rögzít mindenféle dolgokat. Ablakokat, burkolatot, motorokat. Elég egy-két hibás csavar, hogy valahol a gép kilyukadjon. Ez a lyuk lehet kicsi, nagy, közepes, de egy biztos: A levegő és a tárgyak hirtelen a lyuk felé kezdenek tendálni. Szóval, ha nem vagy bekötve, akkor kívül tágasabb, és amilyen szerencséd van, még az eszméletednél leszel, amint zuhansz egyedül pár ezer métert, mielőtt egy lapos emlék lesz belőled. 5000méteren kapcsold be a telefonod, és kezdd el az utolsó sms-t írni, és talán 2000 méteren már lesz térerőd, hogy elküldhessed. Csak fiygelj oda, hogy percenként kb. 3000 métert teszel meg függőlegesen.

Leszállás: A legjobb rész! Jöhet a gép túl lassan, túl gyorsan, túl meredeken, a kerekek beragadnak, a szélnyírás oldalbalök keményen, vizes az aszfalt. Csupa-csupa érdekes dolog, amit aztán majd a repülésbiztonsági nyomozó szakemberek vizsgálnak azután, hogy a géped egy lángoló szivardoboz alakjában állt meg valahol a kifutón, vagy az után.

Tegyük fel, hogy túlélted azt, hogy a levegőben a turbulencia, meg aztán a zuhanás miatt fel-le dobált a gép. (Ehhez az kellett, hogy okosan bekösd magad.) Aztán, keménytökű emberként azt is túléled, hogy valahol megsérült a burkolat és nincs igazán levegő, no meg 25° van mínuszban. Aztán jön a becsapódás, s csodák-csodájára olyan szerencséd volt, hogy a leszakadó válaszfalat megállította a melletted ülő dagadt ember félbevágott teteme. Ott ülsz a kifutón az ülésedbe szíjazva és örülsz, mert élsz. Körülötted - mint repülőkatasztrófa velejárója - leszakadt testrészek hevernek. Aztán felrobban a kerozin, és te is. Na jó, ne legyünk pesszimisták, tegyük fel, nem robban fel, csak kifolyik és meggyullad, és ott ég a lyuk mellett, ahol el kellene hagynod a gépet. Ilyenkor egy kicsit lelassulsz, mielőtt az 1800°-os lángokon átugranál, tudva, hogy igen hamar meg fogsz gyulladni. De azért átugrasz a lángokon, hogy aztán 8 métert zuhanva a betonra csattanj, ahol a kifolyt kerozin persze ég mint az állat...

De azért van esélyed. Egy kicsi. Kellemes repülést kívánok Önnek!