Gyengébbek kedvéért ez a második része a zsebprojektemnek, aki nem olvasta az elsőt, az ott kezdjen, mert nem fogja érteni a bekezdéseken átívelő gondolatösszefonódásokat, amivel teletűzdeltem az írásomat.
Baden-Baden, Németország: A Fekete-Erdő szívétől kissé nyugatra terül el. Van itt minden, templomok, római kori fürdőromok, no meg Paradicsom (nem a gyümölcs, hanem a Paradise) nevű olasz kert. Mivel ez része volt egy nagyobb túrának, ellátogattam megnézni, hogy honnan ered a Duna. Bele is pisilhettem volna, megnézni ki ér hamarabb Pestre, én vagy Gyuri (mert róla neveztem volna el a sárgát), de nem tettem, mert van bennem tartás, meg megtalálna a turulkommandó.
Jordánia: Ez a 10 napos túra nagyon közel áll a szívemhez. Tényleg érdemes elmenni, a Vörös-tenger kellemes, a kiszolgálás elsőosztályú, alig van ember, ha okos időben mész. Arról nem beszélve, hogy a szomszédban van Irak, Szíria, Izrael és egyéb nylánkságok, ehhez kapcsolódó jó kis gépfegyveres ellenőrzőpontok. Petra, Wadi Rum, várromok, Sinai hegy, mind megéri a pénzét és a hosszú gyalogutat a 45 fokban. Meg a jó mentateát a sivatag közepén. Meg a fosatós falafelt.
Calais, Franciaország: Egyik hétvégén gondoltam egyet, és elindultunk Calais-be, megnézni amit kell. Egyébként jó környék, csak nagyon fúj a szél. Mindenféle emlékmű van, meg lehet homokszörfözni ilyen kis háromkerekű járgányokkal, de azt nem próbáltam ki, mert nem akartam homokos lenni. MUHAHAHAHA.
Velence, Olaszország: Leandalogtunk és körbeúsztuk a csatornákat. A repülőn, bár fapados volt, valami gebasz miatt minket egy speciális sorba ültettek, extra lábhellyel, kinyitható asztalkával, nem tiltakoztam. Velence maga nagyon szép messziről, közelről meg büdös, de legalább lehet csúnya maszkokat venni, meg tereken mászkálni. Gondolázni nem menő, mert 100 eurót akart tőlem kérni egy karikatúra fejű hegyi olasz.
Stockholm, Svédország: Sajnos csak másfél napom volt, de egyszer visszajutok, ha törik, ha szakad, meglátogatni rég nem látott barátaim. Ezen rövid idő alatt gyalogoltam legalább 6 órát a városban, egészen jól beépítették az összes létező területet, ahol nincs víz. Nem hiába hívják az Észak Velencéjének, s még büdös sincs.
Warwick, Anglia: Újabb angol túra, szupervicces Oli4 kollégával, rendszeresen nevetség tárgya lett, Gyurival jót derültünk rajta. Villámlátogatás volt, de azért toltam egy frankó drága vacsit, ami után megnyaltam a 10 ujjam.
Szicília, Róma, Olaszország: Vulkán- és szigetlátogatásnak indult, aztán római vakáció lett belőle, köszönhetően elsősorban az Alitalia sztrájkjának. Volt itt vicces reptéri éjszakázás, ordibáló olasz csőcselék, majd 5 órás ingyen alvás a Hiltonban, végül sorsunkba beletörődve Róma nézés minden mennyiségben 2 napig. Nem volt rossz, csak minden olyan olaszos volt, kezdve a lehúzásoktól, a bankkártya automata általi lefoglalásán át egy pokoli rossz ebédig.
Herentals/Lessines, Belgium: Ezek csak kis félnapos vizitek, de azért voltak emlékezetes pillanatok. Főleg amikor a szakértő ember a gyárból meggyőzött minket, hogy másik úton menjünk haza, mert arra rövidebb. Végül is csak 2 órával lett hosszabb az 1 órás út.
Split, Horvátország: Ez csak színtiszta nyaralás, pöcslógatással a tengerparton. Ide még sokszor visszatértem, meg még vissza is fogok. Természetesen nem Splitben van a bázis, hanem egy szigeten, de nem adok pontos helyet, mert megtalálnak a rajongók.
Widness/Liverpool, Anglia: Itt azért csalok kicsit, mert Liverpoolból csak a reptéren töltöttünk el pár órát, de legalább megtudtuk, hogy John Lennon reptérnek hívják, és láttuk a sárga tengeralattjárót, ami az épület előtt parkol. Ennyi, meg persze ott volt néhány Szupermenedzser is a cégtől, szóval nem unatkoztunk. Mi az fenéért adtak chipset a szendvicsekhez? Ki eszi azt együtt?
Toronto/Ontario, Kanada: Egy 3 hetes, családlátogatással egybekötött környéknéző túra, minden ami belefért. Pár nap csak Toronto-ra szentelve, pár nap pedig a környékre 200km-es sugarú körben. Láttunk szabadon medvét az út mellett, volt hajótúra, indián területen való áthajtás, hegymászás, erdőjárás. Ilyesmi. Kibirtam Xbox nélkül, kis csalással, mert lett egy Nintendo DS-em. Hehe.
Castlebar, Írország: Erről most írtam részletesebben, szóval csak megemlítem a rend kedvéért. Elsőre annyira azért nem győzött meg Írország, nem élnék ott. Most tuti ki fogok kapni a kommentelőktől.
Izland: Most álljatok fel a gép elől, vegyetek egy repjegyet és utazzatok Izlandra. Ennyi.
Nos, most ennyi jut eszembe, van biztos amit kihagytam, előre is elnézést a polgármesterektől, akik emiatt szomorúak lesznek. Vegyétek rá Gyurit is, hogy csináljon ilyen bejegyzést, ő is megfordult pár helyen az utóbbi 3 évben, még ha az utazás gonosz ördöge sokszor kereszte is tett neki.
a ti véleményetek: