agymax

naivitásom ismét lépre csalt. életemben először olyan szállodában foglaltam, ahol lehetett félpanziós vagy all-inclusive ellátást kérni. az all-inc értelmetlenül sokba került, ezért beértem a félpanzióval, ezáltal is óvva modell-alkatomat. a reggeli nagyjából úgy alakult, ahogy elképzeltem, de a vacsorát én úgy vizionáltam, hogy lesz mondjuk 3 féle menü az étteremben, amiből én kiválasztom mit szeretnék, plusz egy pohár bor vagy ilyesmi. a valóság meg persze jól arcul köpött: svédasztal. egy életre megtanultam, hogy mostantól csak reggelit kérek és majd én intézem a többi étkezést magamnak. és itt nem arról van szó, hogy mislejncsillagos zsurmé elvárásaim voltak egy szállodával szemben, de...

- minden nap ugyanazok az ételek voltak (7 éjszakányi megfigyelésem van)

- fenti állításból logikusan következne, hogy egy adott szakács ha az év 365 napján ugyanazt készíti, akkor tökéletesedik. HÁT NEM.

- mivel a vendégek nagy része német volt, így keveredtek a német gasztronómia és a spanyol étkezés legrosszab elemei

- átlagosan a kb 50 étel (ide értve a salátákat, szószokat, sülteket, levest, stb) közül 3-hoz volt kiírva, hogy mi is az - beláthatjuk, hogy ez megnehezíti a világoszöld, sötétzöld, fűzöld és a barnászöld szószok közötti racionális választást

- ugyan a vacsorát magában foglalta az ár, az innivalókat már nem. a vacsorához elfogyasztott 2 üveg ásványvízért ki kellett még csengetni a 3 eurót, köszi

 na, de mivel imádok másokat fikázni, így essen pár szó a vendégseregről is:

- egy tengerparti szállodában egy lepattant svédasztalos vacsorához minek kell estélyit és nyakkendőt zakóval felhúzni??? kontrasztban állt az általam viselt papucsrövidnadrágpóló kombinációval -> a leggázabb egy csinos, 40-es nő (milf) volt magassarkúban, fullos estélyi ruhában, gyöngysorral a nyakában, bőr retiküllel, aki előttem állt a sorban és várt 5-6 percet, hogy kapjon egy sima sózott csirkemellet

- bármiből bármennyit szedhet az ember fia. ez a hirtelen jött szabadság párosul a német / holland kultúrában erősen gyökerező spúrsággal és elképesztő gyűjtőszenvedéllyel, így igazán torz kreációkat alkotva. sajnos ezt nem sikerült fényképen megörökítenem

konklúzió: soha ne bízz meg az előre kifizetett ételekben.