agymax

a bennem lakozó ozmózis jones ma ráébredt egy világmegváltó dologra. bolygónk egy élő test és mint ilyen, anyagcserét végez. tápláléka a napfény, a levegő és a vízpára. de nincs egyoldalú anyagcsere. akkor hol távozik a megemésztett táplálék? nos, pont úgy, mint az ember esetében: a seggen keresztül. és hogy hol van a földbolygónk segglyuka? nos megtaláltam. ehhez csak egy fél munkanapnyi google earth-özésre volt szükség. láss csodát, bemutatom nektek földünk segglyukát vulkán formáiban, amely fingásra és lávafosásra alkalmas:

mi másról is szólhatna ez a post, mint a függőleges terpeszállásról. nehéz kivitelezni, teljes embert kíván. mire érdemes odafigyelni? legyen rajtad térdig felhúzott bokazokni, lehetőleg gepárdmintás. a lábak 32.57 fokos dőlésszöge szintén kritikus pont, viszont a felkészültség mit sem ér, ha beszippant egy féreglyuk, melynek létezéséről lali barátom meg van győződve. de lajos doktor úrral folytatott napi kvantumfizikai vitámról és az időutazás megvalósíthatóságáról folytatott eszmecserénkről majd később és bővebben. és most más.

minap éppen coventry-ben jártam, ahol ismét taxis kalandban volt részem. ugyebár az angol taxisok 97%-a pakisztáni, a maradék meg őrült. én szerencsére okosan tudok választani és mindig a legelvetemültebbek mögé ülök be, mert az jó és nehgy már unatkozzak. történt ugyanis, hogy én balga rákérdeztem milyen látnivalók vannak ebben az eindhovenhez hasonlíthatóan jellegtelen városban. láthatóan iszlám sofőr barátom megismertetett mindkét turista attrakcióval, a lerombolt templommal és a 17 négyzetméteres közlekedési múzeummal. na ebből nem kérek, akkor mondjuk milyen éttermet tud ajánlani? az van egy vagy kettő, csak egy baj van. és akkor a párbeszéd cenzúra nélkül:

- csak az a baj, ha az angolok étterembe mennek, akkor isznak. nagyon sokat és akkor hülyék lesznek...

- igen, tudom. de ez mindenhol így van a világon, ha az ember iszik, ostoba lesz (micsoda bölcsesség ez az ÉN számból... =)

- na igen, de ezért még nem kell gyerekeket gyilkolni! öljék meg magukat a rohadtak. vagy az anyjukat! de miért a mi gyerekeinket ölik? MIÉRT?

- tessék?

- öljék meg a saját anyjukat!! miért gyilkolnak gyerekeket?! mondd meg miért?

- ezt nem értem...

- mindegy, hagyjuk.

szünet, nem mertem kérdezni többet, fogalmam sem volt miről beszél...

- honnan jön?

- magyarországról.

- ott is isznak az emberek?

- igen, de csak bort és keveset (HAZUG). ismeri a magyar borokat?

- nem, de valami szert kéne beletenni abba is, hogy ha az emberek isznak, akkor ne gyilkoljanak, hanem haljanak meg.

- ööö, ühüm. és te honnan jöttél?

- kashmir.

- ó, indiai vagy? (kashmir hivatalosan india része, bár pakisztán magának követeli, de soha nem tartozott pakisztáni fennhatóság alá)

- HOGY MI??? NEM!!!!!! ÉN PAKISZTÁNI VAGYOK!!!!

- ja, csak mert kashmir indiához tartozik, azért gondoltam... (ez a mondat hiba volt)

- csak azért mert a mocskos indiai katonák gyilkolják a mieinket és megszállják a mi országunkat és megölik a gyerekeinket és megerőszakolják az asszonyainkat, attól az még nem india, hanem pakisztán!! (kidülledő szemek, veríték, megdagadt ér a homlokon)

- elnézést, rosszul tudtam...

na innentől csak ühümmel és fejbólogatással válaszoltam, de szerencsére megérkeztünk a szállodához és hitvány életem megmenekült. azért a névkártyáját odaadta, hogy holnap is menjek vele. hogy hogy nem, nem így történt...

tanulság: nem beszélgetünk a taxisofőrrel. pont.

először is szeretnék gratulálni lali neominimalista ókeresztény barlangrajzához, másodszor pedig nézzük meg a történetet az én szemszögemből. az a fajta senkiházi vagyok, aki ha egyszer kimegy focizni, akkor nem hagyja abba 10 perc után, ami két ifjonc lyukrúgó bajnokunkra annál inkább jellemző. hogyan veszed rá őket, hogy maradjunk? elhúzod a mézesmadzagot az orruk előtt: beengedsz egy-két gólt néha, aztán már maradnak, hátha lehet picsázni... intermezzo: pendejo persze néha áttért az amerikai focira, ez csak akkor volt vicces, mikor a pulcsimnál fogva akart lerántani és ő esett el. szóval kihúztam a játékot 35 percesre 10 helyett, ami kb bemelegítésnek elég, de hibridnyúltestű barátaim a kipusztulás szélére kerültek eddigre. véget ért a móka hát, nem rúghattak gyuri picsát.

azt.

(Sompolyogva leül a billentyűzet elé, úgy tesz, mintha az 5 hónapos kihagyás meg sem történt volna.)

Szóval, hol is tartottam. Ja igen, igértem beszámolót dolgokról, utazásokról. Ez meg is fog valósulni nemsokára, de előbb következzen egy közelmúltbeli esemény, ami sokkolta a kis lelkemet.

Történt, hogy elmentünk focizni. Gyuri, Pendejo és én. Rúgdostuk a bőrt, passzolgattunk, majd felvetettem, mi lenne, ha játszanánk is valamit. Mivel erőkímélő üzemmódban voltam, ezért az egy az egy elleni játék nem jöhetett szóba. Maradtunk inkább a picsázásnál.

Mi is az a picsázás, kérdezhetnénk. Nos, itt mindig valaki áll a kapuban. A többi nem kapuban álló ember célja a gólszerzés. 1 gól 1 pontot ér. Ha a kapusnak összegyűlik a 11 pont, akkor kénytelen a gólvonalon megfordulni, lehajolni. A többiek pedig 7 méterről megpróbálják a labdával eltalálni, fejenként egyszer próbálkozhatnak. Természetesen sok más szabály is van. Mindenki csak 2-szer érhet a labdához, lőni csak első érintésből lehet. (A kapus bármennyiszer hozzáérhet a labdához, lévén a célja a labda megszerzése.) Ha valaki többször ér hozzá, akkor ő lesz a kapus. Ha valaki mellélövi, vagy lövését a kapus megfogja, akkor ő lesz az új kapus. Ilyenkor, aki a kapuban állt, az kijöhet, és megegyezés kérdése, hogy ilyenkor a pontjai nullázódnak, vagy megmaradnak, s ha esetleg újra kapuba kerül, akkor onnan folytatódhat a számolás. 1 gól, 1pont. Igen ám, de ha a gól kötényben megy be, esetleg kapufáról, vagy fejes után születik, akkor 2 pontot ér, s ha ezek kombinációja, akkor a pontok is összeadódnak.

Szóval elkezdtünk játszani. Pendejo és én voltunk kint, Gyurika a kapuban. Belőttünk egy gólt. Majd egy köténygólt. Aztán Pendejo 3-szor ért a labdába, így ő lett a kapus, Gyurika kijöhetett - 3 pontja volt már, ugye egy sima gól és egy kötény ami kettőt ér. És ez így ment tovább. Pendejo is gyűjtögette a pontokat. Én is.

Aztán már kezdtük megunni, hangoztattuk, hogy ideje lenne hazamenni, ekkor a pontfelosztás így állt: Gyuri 7 pont, Pendejo 4 pont, Lali 2 pont. Ezért is hatott meglepetésszerűen, hogy a Gyuri mindenáron maradni akart, hisz ő állt a legszarabbul, ha összeszed még 4 pontot, akkor megpicsázzuk. Addig-addig erősködött, míg kötélnek álltunk, s folytattuk a játékot.

Ahogy az lenni szokott, természetesen Gyurika bekapta a maradék 4 pontját. Éljen, akkor most megpicsázzuk. Jelzem, nehéz eltalálni 7 méterről valaki hátsó felét, főleg, ha a gyermektestű emberről van szó. Meg hát, Pendejo egy egyeneset sem tud rúgni a labdába, ergo Gyurikának semmi félnivalója nem volt. És mégis...

És mégis...fogta magát, átvette a cipőjét és elindult a kocsi felé...

Mi pedig csak döbbenten álltunk. Ilyen utoljára az oviban történt. Ez van, csalódásokból áll az élet. De kárpótlásul álljon itt egy kép egy alternatív univerzumból, ahol a történelem folyása más mederben halad.

kedves emberiség! a blogot kicsit átalakítjuk, a munkálatok végeztéig nem lesz minden szép és jó, mint eddig. a hátteret lecseréljük, mert nem tudjátok elolvasni miatta a szöveget és egyes megjegyzések hatására a betűméretet is növeljük (ezt meg lehet ám írni kommentként, nem kell a véletlenek összejátszására várni... =) szóval kitartás pupákok, lesz ez még jobb is.

ugye ti is sokat gondolkodtok azon, hogy ez a nyugodt természetű nép, ahol még a kriminalisztikai mutatók is alacsonyak, mert ez már a bevándorlóknak túl hideg (most általánosítasz, köcsög!); nos itt, mégis hogyan távoznak 70 éves kor alatt az emberek. hát én megtaláltam a megoldást, ne töprengj tovább. egy liftben utazva kellett szembesülnöm a ténnyel: ha nem vigyázol, könnyen agyonnyomhatja a fejed egy kuka a liftben. hogyan? íme:

mit mondhatnék? gondolom erre tényleg volt precedens, különben nem tennék ki a matricát. hiába no, közeledünk az amerikai kultúrához. take care...

egyszer volt, hol nem volt, volt egy 5 napos hétvégém.

mit tesz az egyszerű ember ilyenkor, hát útrakel. randomcélpont kereső gépem bretagne-t dobta ki, amit úton odafelé módosítottunk, mivel az időjárás nem felelt meg igénytelen elvárásainknak. kitérő: nagy britannia franciául grande bretagne, tehát bretagne tartomány britanniát jelent. kérdés: mi volt előbb? a francia britannia vagy nagy-britannia? ugye, hogy ráérek? zurück: miután szemügyre vettünk néhány loire menti kastélyt és megnéztük orleáns-t (jeanne d'arc napok voltak éppen, micsoda meglepő fordulat...), éjfélre már hipp hopp la rochelle-be is értünk, ami az atlanti óceán partján fekvő kisváros (mindössze 900 km-t vezettünk le aznap).

nem válogattam, reggelire péksüti és eper a piacról, tízórai friss péksüti, ebéd péksüti és így tovább a vacsoráig. ebben jók a franciák.

la rochelle egyébként egy kifejezetten hangulatos kisváros, aligsznob emberekkel és szobrokkal, amik semmit sem ábrázolnak. két sziget is van itt, oléron nem túl menő, de ré-t érdemes megnézni, elég igényes és hangulatos ráadásul extrém méretű fagyit adnak. itt található az óceánon lévő erőd/börtön fort boyard is, ahol a rendkívül találó című fort boyard vetélkedő sorozatot forgatták. ez régen börtön volt, most meg semmi, de ezt nem néztük meg közelebbről.

viszont rámentünk a lényegre: cognac. maga a város nem egy nagy durranás, de a lakott terület szélén három gyár egymás mellett: hennessy, martell, rémy martin. hibátlan munkaerőpiac alkoholistáknak. mi a martellnek szavaztunk bizalmat, a képek alapján ez volt a legigényesebben kialakítva belülről. és hát nem csalódtunk. a pincében, ahol több millió liter konyak érett, igazi jó dohos alkoholszag volt. ezt zacskóznám és értékesíteném, tuti bestseller a dolgos hétköznapokra...

természetesen a végét vártam a legjobban: kostoló. hát ha már itt vagyunk játszunk nagyban: megkostóltam (jelentős felárért =) a top konyakukat, a l'or-t, amit kristályüvegben, 24 karátos arany kupakkal forgalmaznak, üvegje közel fél milla. a 2 cl-t kb negyed órát kortyolgatva rájöttem, hogy ez nem rossz, de maradok a whiskynél. ezt persze az idegenvezető csajnak nem mertem bevallani, mert megdobáltak volna csigával. szerencsénkre egy amerikai csoporthoz verődtünk, akik sík buták voltak, a legnagyobb meglepetés számukra az volt, hogy hogyan készül egy hordó... no komment, amerikában már biztos betiltották a discovery channel-t.

hátravolt még bordeaux, ami jó nagy, szép, és jó hosszú bevásárlóutcája van =) egészen érdekes szoborcsoport található a főtér közepén, egy hal-ló-sárkány lényekből álló perverzízlésű művész fantazmagóriája, amit valószínű úgy adott el a városnak, hogy: kitehetitek a meztelen nőt ábrázoló szobromat, ha melléteszitek a hallósárkányokat is. persze belemenetek, a meztelen nő jó biznisz. ez a sztori összepréselve, de nézzük a tényeket: dunántúl vs cognac...

táplálkozás - 8 ezt az egyértelmű 10-est sikerült egyetlen helynek 8-asra bombázni: a sült kacsához hasábburgonyát (sült krumpli =) adtak köretnek. ez kb olyan, mint kolbászhoz joghurt. de a francia pékségek utolérhetetlenek és a másik két étterem is igen jó volt. francia nyelvtudásom a kaják terén exponenciálisan növekszik minden utam során, azt hiszem nekem a francia nyelvet a larousse gastronomique-ból kellene megtanulnom...

pincérlányok - 7 a kezdeti elszomorító felhozatal után két találkozás is lendített az indexen: bordeux-ban igen sok takaros menyecske rohangál (főleg a bevásárlóutcán), talán külföldiek? =) aztán egy este beültünk egy kocsmába, ahol rengeteg vicces festmény és rajz volt a falakon. megtetszett néhány kép, hát megkérdeztük eladó-e. odahívták a "művésznőt", aki az egyik legaranyosabb ember, akivel valaha találkoztam. mini teljesen zavarba jött, hogy mi képet akarunk venni tőle, majd meghívott minket egy vacsorára... ő annyira beszélt angolul, mint mi franciául, de mivel tim burton a példaképe, gyorsan megtaláltuk a közös alaphangot. persze a hitchcock koktél és a konyak-schweppes helyi ötvözete is segített.

mulatozás - 6 lehetett volna jobb is, ha a programok nem csak a francia közönségnek szólnak, bár nem várom el, hogy angolul valaha is előadjanak egy performanszot franciaországban. épp emiatt az aktuális filmfesztivál kívül esett a befogadási tartományunkon, maradtunk hát a kocsmai zenekaroknál és a konyak alapú koktéloknál.

hangulat - 9 erre igazán nem lehet panasz ebben az országban, mindennek megvan a maga természetes hangulata, amire még nagyon ügyesen rájátszanak egy kicsit. magával ragadó, ahogy a pincérek akár 5 percig is folyamatosan beszélnek hozzád franciául, holott csak egy koktélt kértél angolul. minden olyan amilyennek lennie kell: a loire menti kastélyok mesebeliek, a kikötőváros nyers és üde, a milliomosok nyaralóhelye meg olyan sznob, hogy a boss a játszósruha. de ez így jó.

látnivalók - 10 van bőven. már csak a házak önmagukban megérnek egy utat, de a szőlővel teli domboldalak, a kastélyok, a tengerpart és a kikötők mind megérik a pénzt, amit megfigyeltem: a legegyszerűbb parasztháztól egészen a szuperpalotáig mindent chateau-nak hívnak, ott ez a menő, tanuld meg. kiejtésben kérd zsófi segítségét =)

kocsmaindex - 8 jó alapanyag = jó koktél. gyuri-féle ital-axióma. és ez bizony teljesül. hangulatos és elég pici helyek, szinte minden este valami élőzenével megspékelve. egy este éppen egy hajléktalan együttes játszott, mert egy hajléktalan barátjuknak szülinapja volt. így is lehet. meg úgy is, ahogy a nyugatin látod...

letelepedési index: 8 megfontolandó a helyváltoztatás. nincs balaton, de van atlanti óceán; nincs sopron, de van la rochelle; nincs visegrád, de van chateu de Chenonceau; nincs badacsony, de van bordeaux és cognac... kb egál. én még szétnézek pár helyen...

a holdállás miatt és a személyemet ért közvetlen fenyegetések hatására leküzdöm lustaságom és írok nektek az életről. most épp stockholmban vagyok és a minibárban található roppant szar ízesítésű csokit majszolom. namármost, a következő jótanácsot vegyétek a nyakatokba: ne menj el olyan helyen bokorba pisilni, ahol a tgv jár. amikor a semmiből 300-al elmegy előtted egy nagy izé, könnyen előtörhet a "pee from my ass" (south park). nekem szerencsére csak a szívem állt meg, persze lehet, hogy a bokám is lepisáltam...

más: nem tudom, hogy az autókölcsönzők mikorra érnek meg annyira, hogy rájöjjenek: a gps-t nem elég megvenni, friss szoftver is kell bele. bár tény, hogy nyugaton hetente 17 körforgalmat adnak át a népnek, de azért amikor egy T kereszteződésben megpróbál meggyőzni a kacat, hogy hajts tovább egyenesen, akkor elgondolkodom, hogy ezek a gépek nem az ember elpusztítására törekszenek-e. teljesen rezzenéstelen hanggal vitt be kétszer is ugyanabba a zsákutcába ezek után, ha már nem voltam hajlandó meghalni. sebaj, visszaütni még nem tud...

people of earth!

visszatértem indiából, látom ez idő alatt lali gondosan elhanyagolta a blogot, amiért - lássuk be - jár a faszkorbács.
legutóbbi posztunk óta történt egysmás, voltunk pár országban, bővült a csapatunk, új helyre költöztünk, egyszóval zajlott az életünk, mint a repülő ráják elől menekülő betépett kamionosnak.
részemről most két bejegyzést szabadítok az utókorra, egyrészt elemzem az új munkatársakat, másrészt lanttal a kezemben elmesélem indiát.

villámkérdés: volt már olyan, hogy annyira telehánytátok a repülőn a büfiszacskót, hogy nem lehetett lezárni? élmények akciós áron, gyuritól...

Hát igen, jó szokásunkhoz híven nemrég beígértem egy hosszabb lélegzetvételű összefoglalót a tavalyi évről, a blog történetéről. Természetesen még nincs kész. Ma sem lesz kész. Talán holnap. Addig is kaptok egy rövid szösszenetet, ami tegnap történt velem.

Itt vagyunk a Gyurikával Bécsben. Már az utazás is kalandos volt, de hát ezen nincs is semmi meglepő. Azért nevezhettek most már hősnek is, mert reggel 5-kor indultunk el Pestről. Aztán dolgoztunk, bejelentkeztünk a hotelba, majd ettünk mexikóit. De a lényeg utána jön.

Ugyebár, okosan az XBOX 360-am magammal hurcolászom a hosszabb túrákra, hogy holtidőben legyen mivel elütni az időt. Manapság azonban a legtöbb hotelban IP TV van, ami röviden azt jelenti, hogy a TV keményen és ellenállást nem tűrően rá van kötve egy központi kiszolgálóegységre, amelyen okosan le vannak tiltva a TV bemeneti portjai, nehogy már te itten hozzákösd a konzolodat a TVhez...Ez az egyik csel. A másik, hogy olyan távirányítót adnak a hotelban, amin csak a minimális gombok vannak rajta, amivel nem tudsz a TV menüjébe belépni. Ez a másik csel. Sőt, van egy harmadik is, ha netán jó lenne mégis a távirányító, akkor is hiába, mert a Setup menü le van tiltva...

Na akkor, itt a megoldás kedves fiaim, lányaim. Első dolgom volt már Lengyelországban, hogy vettem magamnak egy műszaki cikkeket árúsító boltban egy Univerzális távirányítót. Ezzel szinte bármelyik TV frekvenciájára rá tudsz kapcsolódni, lehet vele jókat bohóckodni, úgymint a Mediamarktban átállítod a TVket egy pornócsatornára, esetleg a szomszéd TVjét az ablakon keresztül kapcsolgatod. (Igy születnek az UFO észlelések...Te Jani, az UFO-k kapcsolgatják a TV-t.)

Tehát van egy távirányítóm, amin minden szükséges gomb megvan. Szuper. Következő lépés, hogy megpróbálod behozni a TV root menüjét. Legtöbb esetben ki kell húzni az IP kábelt a TV-ből, hogy megszűnjön a központi kontroll. Ha ez megvan, az esetek kis százalékában bejön a root menü. Ha mégsem lenne így, akkor jön a csel. Megnézed a gyártót, ami a legtöbb Hotel IP TV esetében a Philips. Felmész a magyar honlapra, kikeresed a TV-t a szériaszám alapján (ez a hátuljára van ragasztva), lekéred a használati útmutatót, amiben le van írva, hogy milyen titkos kóddal lehet behozni a menüt. Nálam tegnap ez a szekvencia a következő volt: 753971 aztán a MUTE gomb....tisztára a konzolos cheat kódok jutottak eszembe. Láss csodát, bejött a root menü, ahol már gond nélkül bekapcsolhattam az External bemeneteket, valamint beállíthattam hogy honnan vegye a jelet.

Ami miatt érdemes még, hogy legyen nálad távirányító (ez olyan mint a törölköző...), mert sok esetben ingyen át tudsz váltani vele a Fizetős csatornákra is.

Remélem nem voltam nagyon unalamas, gondolom nem sok embert érintenek a fenti problémás, talán az olvasók közül senkit, de jobb ha tudjátok, ma már mindenhez van titkos kód. Ez egy globális összeesküvés része, majd meglátjátok!

kirohanok a lelki kossuth térre és tüntetek lali hazugságkampánya ellen: nem rúgtam be szilveszterkor (csak pityókás voltam), mindenre emlékszem, és ágyban ébredtem (!abban, amelyikben előre elterveztem!)... ezekután bár a "laa-lii, takarodj!" nem hangzik el, de egy öszödi beismerő posztot elvárok lalitól...

nagyjából az történt az elmúlt hónapban, ami szokott: karácsony, újév, család, snowboard, jég alá merülés, gyuri valamilyen vicces módon megsérül. idén a sérülés a szokásosnál is spontánabb volt: hétvége ausztriában a hódeszkának dedikálva - gyuri 0. napon egy térképpel a kezében gyanútlanul kúszik az utcán. egyszer csak egy széllökés belefújja a papírlapot a szemébe, ami megvágja a szemgolyót. gyuri itt még csak röhög. szombat reggel, irány a pálya. csak éppen nem nyílik a bal szemem. sebaj, majd megjavul, de nem. és vasárnap sem. ma reggelre aránylag helyrejött, már csak a fényekre kezdek el könnyezni. a deszkát még csak be sem koszoltam. halleluja.

a jég alá merülés tuti volt, szerencsére idén volt rendes jég. parton -3, vízben +2, szinte ki sem akar jönni az ember... =) a kesztyűm persze még az előtt beázott, hogy vizet ért volna, az ujjaimat a nap hátralevő részében nem használtam.

Akkor elöljáróban boldog új évet minden olvasónknak. Hurrá.

Most vegyük elő az érdekes statisztikák kis lexikonát:

Tudjátok meg, hogy idén is több ezer ember töltötte a vécén ülve az új évbe való átlépést. Tapsoljuk meg őket.

Szóval új év, lehet fogadkozni, de szerintem felesleges, úgysem tartja be senki. Azt viszont megigérem, hogy folytatjuk a blog fejlesztését, mint azt láthattátok, már képes beszámolók is vannak, de van még a tarsolyunkban meglepetés. Ma vagy holnap kaptok egy összefoglalót az idei posztokból. Én az enyémekről, Gyurika meg remélhetőleg az övéről. Csak előbb másszon ki az árokból, ahova tegnap befeküdt pihenni egyet.

Kedves Emberek!

Mostanaban sajnos internethianyban szenvedek, ezert eme keves bejegyzes tolem. De az uj evben ez meg fog valtozni, hisz majd szilveszterkor jol megfogadom, hogy minden nap irok egy posztot. Vagy nem, ez majd az italozas merteketol fugg.

Termeszetesen szilveszterkor igyekszunk magunkat megszegyeniteni az orszag nepessegenek minel nagyobb szazaleka elott, csak hogy tartsuk magunkat a szinvonalhoz...Januar elsejen nezzetek a hirmusorokat, hatha benne leszunk.

igen arcok, európa végre nyitva. nincs több határ a fejlettebb oldal felé, lehet behozni csomagtartónyi füvet a hollandoktól... =) egy picit ismét közeledtünk ezzel európához, hajrá és éljen. útra fel!