agymax

az egyetlen dolog, amit szinte képtelenség volt beszerezni indiában az a papírzsebkendő. a harminchatodik gyógyszertárban sikerült előtúrniuk egy 10-es csomagot. valószínűleg nem használják, ami érthető: ha döntened kell étel vagy zsepi között, sanszos, hogy az előbbit választod. logikusnak tűnik a kérdés: mi az esztétikusabb? egy zsebkendőbe fújni és a zsebedben tartani a taknyodat vagy felszívni és benyelni a fikuszt?

nem kell ám emiatt a harmadik világba menni, európa legtöbb táján dívik a turhaszippantó szokás. a hollandok is leptek már meg egy-egy mítingen a dzsuva tarkóig szívásával, de hallottam romantikus tengerparti naplementés sétáról spanyolországban, ahol az ihlet a torokból felrántott turhával együtt landolt a homokban.

az emberiség nem jelentkezett még megfelelő találmánnyal erre a minden személyt érintő problémára, tehát kedves feltalálók, a piaci rés adott.

ezt akartátok? megkapjátok. egy nagyon fontos információ minden utazónak: ha velem kell eljutnod valahova, onnan vagy el fogsz késni vagy el fogsz ázni. ezt azt hiszem mindenki tanúsíthatja, aki valaha utazott velem. jelen esetben az utóbbi történt, 10 napos tengerparti tartózkodásunk alatt nagyjából 10 napig esett az eső - na jó, utolsó reggel sütött a nap.
 

2011 a változások éve lesz! vagy nem. de nem is ez a lényeg, hanem, hogy mi újat fedezzünk fel ebben a számmisztikailag érdektelen évben.

ötlet mindig rengeteg van, de idő/pénz annál kevesebb. a munkavállalói paradoxon elméletem alapján amíg van időd utazgatni (pl egyetem alatt) addig kurvára nincs pénz rendes túrára, ha meg végre önti a pénzt az anyacég, akkor a minimálisnál eggyel kevesebb szabid van. így az embernek igencsak meg kell gondolnia mikor, hogyan, mire veri el a kb 3-4 hét szabiját egy évben. menjen egy nagyobb túrára, ami viszont a fennmaradó 49 hét szopás? vagy ossza be okosan és 3-4 rövidebb kirándulást tervezzen? vagy 20 hosszú hétvégét? esetleg ezek kombinációját? végülis fizetik a napi 8 óra töprengést, szóval én már ki is találtam két lehetséges verziót, íme:

egyszer csak úgy döntöttem, hogy nem csak olvasni és a nyálamat csorgatni kéne, hanem ki is lehetne próbálni egy komolyabb éttermet. mivel ez itt nem bugyi, rákerestem a környéken lévő 2 vagy 3 csillagos éttermekre és megnéztem melyik van legközelebb (ez is egy lényeges kényelmi szempont). találtam is egyet mindössze 30 km-re a tengerpart felé.

1. Belgium a világ segglyuka.

2. Aki csecsmőt visz repülőre, annak olvadjon le a csontjairól a teste.

naivitásom ismét lépre csalt. életemben először olyan szállodában foglaltam, ahol lehetett félpanziós vagy all-inclusive ellátást kérni. az all-inc értelmetlenül sokba került, ezért beértem a félpanzióval, ezáltal is óvva modell-alkatomat. a reggeli nagyjából úgy alakult, ahogy elképzeltem, de a vacsorát én úgy vizionáltam, hogy lesz mondjuk 3 féle menü az étteremben, amiből én kiválasztom mit szeretnék, plusz egy pohár bor vagy ilyesmi. a valóság meg persze jól arcul köpött: svédasztal. egy életre megtanultam, hogy mostantól csak reggelit kérek és majd én intézem a többi étkezést magamnak. és itt nem arról van szó, hogy mislejncsillagos zsurmé elvárásaim voltak egy szállodával szemben, de...

meglátogattuk a közeli champagne régiót, még épp időben a szüret előtt. a reims-i katedrálisban lőttem pár vicces remekművet, íme: a kiskutyatestű orrszarvú

Wow, ezt is megértük. Nem elég, hogy rekordmennyiségű új posztot kaptatok, ráadásul még lájkolhatjátok, meg megoszthatjátok másokkal a faszbúkon. Hihetetlen ez a technika. Sőt, már videót is ágyaztam az egyik bejegyzéshez, no meg van "tovább" gomb is, véget vetve a percekig való görgetéshez, míg odaérsz a keresett bejegyzéshez.

Persze Gyuri lázad az újítás ellen, valószínűleg előző életeiben gépromboló, inkvizítor és az újításellenesség zászlóvivője volt. Mivel demokrácia van, ezért persze lehet hozzá csatlakozni.

Pontosan szeptember 6-ig lehet lázadni az újítások ellen a kommentekben, utána megszámolom és visszavonunk bármilyen fejlesztést, ami nem tetszik a népnek.

Indítom az órát, emelem a búrát, most.

Következzen egyfelvonásos színdarabunk, amit alacsony költségvetéssel bárhol el lehet játszani, esetleg bábozni. Tovább is lehet gondolni, akciófilmet vagy valami vígjátékot forgatni belőle. Gyerekmesének nem hiszem, hogy alkalmas. A következő alapvető infók szükségesek a felhőtlen szórakozáshoz:

• Johan, a gleccsertúra-vezető
• Katla, ez egy nagy vulkán, aminek a tetején helyezkedik el a gleccser, egyszer már kitört 100 éve, azt nem lájkolták a szénné égett helyiek
• Megtörtént eseményeken alapul, sőt, a drámai hatás fokozásáért sem alacsonyodtunk le annyira, hogy megváltoztassunk bármit

ez a kedvenc statisztikám izlandról; mindent elmond az ott élő emberekről - nyitottak, értelmesek és őrültek.  

56% diplomás
82% beszél idegen nyelvet
91% használja az internetet
54% hisz a trollok létezésében

most pedig következzen egy kissé elfeledett klasszikus letelepedési tanácsadó...

Ott hagytuk abba, hogy beültünk a játékautónkba és a 3 rádióadó közül kiválasztottuk valamelyiket (mindegyiken ugyanazt játszák, csak más sorrendben) és az Abba egyik legendás slágerére elkezdtük falni a kilométereket. Nagyon az utak közül nem kellett válogatni, mert a mi kocsinkkal csak a Ring-en meg néhány alúton közlekedhettünk, a többihez terepjáró kell, mert ott kisebb folyókon meg rendezetlen földterületeken kell áthajtani. Azért persze bepróbálkoztunk mi is, de hamar feladtuk már az első ilyen kisérlet után, mivel az út kirázta belőlunk még a maradék okosságot is.

Gyengébbek kedvéért ez a második része a zsebprojektemnek, aki nem olvasta az elsőt, az ott kezdjen, mert nem fogja érteni a bekezdéseken átívelő gondolatösszefonódásokat, amivel teletűzdeltem az írásomat.

Tényfeltárok, ez egy zseb-projektem, amit már régóta tervezek. Inkább magamnak, mint másnak, de hol máshol örökítsem meg az elmúlt 3 év utazás termését, mint itt a blogon. Amikor a távoli jövőben előássák leszármazottaink, és rácsodálkoznak, hogy a teleportálás feltalálása előtt is milyen mozgékony egy nép voltunk, akkor felugrok a piramisom alól és átveszem a világuralmat. Pont, mint ahogy mi csináljuk, amikor visszagondolunk, hogy Petőfi idejében gyalog tolták Egerből Pestre, onnan meg Bécsbe. Elég durva vádlijuk lehetett.

vicces. természetesen loptam. innen: fércművek

KOLBED
Maga sem érti miért, de vonzzák a sörsátrak.
Csak ceruzával szeret írni, neki a toll, az olyan végleges.
Az almát csak kukaccal együtt szereti enni kizárólag állva.

VOREP
Gyűjti a gyerekrajzokat.
Az omladozó vakolattól kirázza a hideg.
Egyszer szeretne egy svájci bankszámlát nyitni.

Elérkezett a pillanat, hogy beszámoljak az izlandi túráról, közkívánatra. Gyuri is be fog számolni, az ő képei úgyis zöldebbek, bár ő ezt úgysem érzékeli. Az egész úgy kezdődött, hogy megpörgettük a földgömböt és ráböktünk, eldöntve, hogy oda megyünk ahová az ujjunk mutat. Mivel az ujjunk a Csendes-óceán közepére mutatott, inkább úgy határoztunk, hogy Izlandra megyünk, mert már úgyis melegünk volt.